V. Várfürdő Félmaraton, Gyula - 2013 május 11.
Ciceró indult egyedül közülünk.
Nagy élmény volt számára, amint azt az alábbi beszámolójából is láthatjátok.
------------------------------------ O ------------------------------------
Sziasztok !
Hát tegnap sikerült, megcsináltam életem első hivatalos félmaratoni futását!! Köszönöm, hogy gondoltatok rám! Nagyon örülök! Nagyszerű versenynek tartom, bár nagy tapasztalatom még nincs ebben. A lényeg, hogy én semmilyen különösebb szervezési, lebonyolítási problémát nem tapasztaltam, csak gratulálni tudok a rendezőknek. Amint írtam is 2 napja, hihetetlen, hogy 3000 Ft nevezési díjért ennyi szolgáltatást kaptunk(jók voltak a szponzorszervezők).
Egyéni megfigyeléseim, tapasztalataim: 3 kört kellett megtenni a belvárosban. Kordonok nem voltak, de minden rizikós helyen bőven voltak mellényes önkéntesek, és hatósági emberek, a pálya fenntartás egyértelmű, és védett volt. Sehol nem engedtek ránk, vagy közénk járműveket, ha kellett , egy szem emberért is megállítottak minden forgalmat. Jól esett. Az első kör nagyon jól ment (7km/37:55), fitt voltam végig. A második kör is jól ment, úgy éreztem nem lesz gond végig (7km/39:32). Itt már szétszakadt a mezőny, egyre ritkultunk a távon. Már csak arról tudtam, ki a félmaratonos, hogy kinek volt vizes a pólója, meg már ismertem látásból pár hasonló tempójú futót, akikkel néha előzgettük, bátorítottuk egymást. A friss váltóbeli 2. emberek már jelentős tempókülönbséggel húztak el mellettünk, vagy köröztek le. Ennek, a második körnek a második felében már kezdtem látni gyalogló, meg-megálló embereket, vagy ivás után kicsit sétálókat. Én nagyon ügyeltem, hogy soha ne álljak meg, az itatóállásoknál is futva ittam (hát abban nem sok köszönet van, lehet érdemesebb megállni arra a 3 mp-re, félrenyelés, lötyögtetés, köhögés, minden volt). Volt banán, és szőlőcukor, meg limonádé, és víz. Nagyon kellett, a köztéri mérő 35 fokot mutatott. Ahol lehetett, mindenki a fák árnyékában futott. Jött a 3. kör, szinte már alig volt ember a közelemben, néha elhúzott egy friss 3. váltótárs, néha utolértem egy félmaratonost. És kezdett bejelentkezni amitől tartottam. Nem az általános fáradtság, hanem a vádlijaim kezdtek bevillanni olyan görcsbe hajlóan pillanatszerűen, de egyre gyakrabban(nem az Achillesek, azokkal semmi bajom nem volt !). Folyamatosan futottam, már túl voltam a 3., utolsó kör felén is, mikor lüktető görcsök indultak hol egyik, hol másik lábamban. Nem baj, futottam, próbáltam különböző trükköket, ha a levegőben levő lábfejemet mindig felfelé feszítettem, míg le nem raktam, az jó volt, késleltette a görcs kialakulását, jónak tűnt ez, de fárasztó volt csinálni. Már csak kb. 2 km volt, mikor muszáj volt megállnom a görcsök miatt, guggoltam, járdaszegélyen álltam a lábfejemmel, ez használt, nyújtottam. Azonnal sietősen gyalogoltam egy 50-100 métert, és újra bírtam a futást. Futottam pár 100 m-t, újra görcsök, gyaloglás. Sorozatban bíztattak a tempótársak, tapsoltak, volt aki egész lelassított mellettem, és hangosan, hosszan bíztatott hátrafelé futva: gyere, ne állj meg, csináld, nem sok van, gyere, ne állj meg!!!!!!!!!!! Szinte megrendültem a meghatottságtól. Biztos látták az őszes bajuszomat, kopasz fejtetőmet, meg hogy eddig együtt tartottunk mindig, nem hagytak........
Lényeg, hogy kb. 3-4 ilyen gyaloglós kis szakasszal a cél látómezejébe már futva, és boldogan érkeztem, az időmet kicsit lerontottam (7km/46:46), és így 2:04:14 lett az időm.
A célban a kondorosi csapat és családtagok vártak, mint kiderült nem 3, hanem 6 kondorosi futó vett részt a versenyen, jó volt összetartani velük.
Nagyon tetszett az a szakasz, amely a Béke sugárúton volt oda, és a két másik sávban vissza. Ez olyan, volt mint Bécsben a Prátertől kifelé, meg vissza, emlékszel Botond!! Itt Gyulán is legalább 1 km hosszan mentünk a teljesen lezárt 4 sávos Béke sugárúton, és a vasúti pályaudvar előtt visszafordító, és vissza a Százéves cuki utcájáig. No, azért szeretem az ilyen szakaszokat, mert végig lehet nézni a mezőnyt,a barátokat, a sorstársakat, a kiszemelt alkalmi ismerősöket, többekkel már összemosolyogtunk, tapsoltunk, pacsiztunk.
A 7 km-es körön 3 itatóállomás volt, az önkéntesek ugyanolyan vehemenciával, és kedvességgel kínálták az italokat, mint Bécsben, mi meg hálából szétdobáltuk a poharakat ugyanúgy! Ja, meg számolatlanul osztották a vizes szivacsokat is! Tele volt a város eldobált színes szivacsokkal 
A célban időmérő óra, és rögtön kaptuk az érmet a nyakunkba. Mindenki szabad belépőt kapott a Várfürdőbe (mi kihagytuk most). A kocsink a fürdő előtti részen állt, és a verseny végén tudtam meg, hogy Gyulán minden nap fizetősek a parkolók, de nem büntettek meg, mire odamentünk, toleráns volt a város ebben is. Sok apró figyelmesség, együtt nagy élményt jelentett. Végülis 643 futó nevezett összesen. Én a 131 befutott férfi félmaratonosból a 95. lettem. A verseny honlapján már fent vannak a részletes eredmények .
Tanulság: FUSSSSSSSSSSSSUNK !!!!!!!!!!!!!!!!!! Gyertek futni, a láb mindig kéznél van!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Csodás érzést élhetsz át utána !!!! Én, ha csak este itthon futok, akkor is boldog vagyok utána: megcsináltam!!! Éljétek át ti is ezt, ne hagyjátok ki!!! Itt 3 kondorosi "csak" a 7 km-es körre nevezett, megcsinálta, és boldog volt, és már tavaly is ezt csinálták. Nem kell túlteljesítenünk!! Én pl úgy gondolom, ezt a félmaratoni távot szeretném stabilan ezekután tartani, teljesíteni időnként, de a nagy maratonra nem hiszem, hogy be tudok érni (ahhoz mondjuk többek között 8-10 kg-ot le kellene adnom)(a soha szót szándékosan nem írtam ide).
Tanulság: utána kell alaposan kutatnom, mit tegyek ezzel a vádli görcsöléssel. Bár pont a napokban mondta a szpíker a TV-ben egy teniszközvetítésen, hogy ott lehet sérülésre ápolási szünetet kérni, de a görcs az nem ilyen, az csak edzetlenség, mindenkinek a maga baja, arra nem jár ápolási szünet...... Lehet, itt a válasz: többet kell edzeni, hosszabb távokat kell néha beiktatni a felkészülésbe.
Tomi, és mindenki: szívesen fogadok erre vonatkozóan is tanácsot, tippet, ötletet. Ezt meg kell oldanom !!! Nyakunkon a NIKE félmaraton Pesten !!!!
Eredmények listája.
Hát, most ennyi jut eszembe. Bocs, ha hosszú voltam. Sok minden kavarog a fejemben. Bécsi váltó, gyulai félmaraton. Csodás élmények. Miért csak most, ilyen korunkra jutunk el ide????? Van ebben valami, amit a köznyelvben "kapuzárási pánik"-nak is hívnak? Látjuk, hogy ismerőseinket, barátainkat hogyan ragadnak el betegségek? Tegyünk valamit ellene tudatosan !
Sziasztok. Köszönöm. Gy.
------------------------------------ O ------------------------------------
